Már legalább 3 napja kínlódok feltenni a képeket a hét végi "ibolyászásunkról"és nem sikerült! Most újra megpróbálom, s ha ismét csak néhány kép jelenik meg, ....hát úgy marad! Majd máskor pótolom!
A férjem távollétében, hármasban indultunk el vasárnap délután az ú.n. Kishegyszőlőbe ( tulajdonképp csak egy domb) ibolyát szedni. Elég sokat kellett fölfelé menni, amit Ádám szóvá is tett, de megérte , mert nagyon szép "ibolya ültetvényre" bukkantunk! Nem tudtunk túl sokat szedni, mert a gyerekek vagy csak a virág fejét szedték, vagy túl rövid szárral, de nem baj. Az élmény így is megmaradt, és legalább valamennyire védtük a természetet is, hagytuk , hogy inkább a tövén ékeskedjék a szép virág.
Íme néhány fotó:
 |
| de magas ez a domb, le kell ülni egy kicsit |
 |
| szaladgálnak |
 |
| nagyon békésen legelészett, muszáj volt lefotózni! |
 |
| pihenni is kell néha |
 |
| ilyennek látszik a városunk a magasról |
 |
| végre találtunk virágot! |
 |
| találtam! |
 |
| szedegetnek |
 |
| "így fogjam , Anya?" |
 |
| "ez az én csokrom, látod, Anya?" |
 |
| jó játszani az Ádám sapkájával |
 |
| megszomjaztunk, nagyon |
 |
| ibolya szedés után, hazafelé jövet a köveket is meg kell nézegetni |
